Mért szintkülönbség eltérése a tervezettől

A távolsághoz hasonlóan az összesített szintkülönbségek eredményei is különbözhetnek egyes tervezők, és a saját méréseink közt.

(az oldalakon a GPS kifejezés nem csupán a Global Positioning System-re vonatkozik, hanem általánosan elterjedt használata szerint bármelyik GNSS, globális műholdas navigációs rendszerre, pl. Galileo)

A magyarázathoz a gpsvisualizer tematikáját használtam fel.

Szintemelkedés

Összesített szintemelkedésen egy túra alatt azt a számot értjük, amit akkor kapunk, amikor a túra összes dombjának a relatív magasságát összeadjuk. Ha elindulunk 300 méteres tengerszint feletti magasságról, és felkapaszkodunk 450-re, majd leereszkedünk 200-ra, és egy újabb dombon 320 méterig megyünk, akkor a túránk szintemelkedése (450-300)+(320-200)=150+120=270 méter.

Szintadatok forrása

• papír alapú térkép: nyomtatott térképnél a szintkülönbséget úgy kapjuk meg, hogy megszámoljuk, hány olyan szintvonalat keresztezett az utunk, ami az előzőnél nagyobb. A kapott érték pontosságát befolyásolja a térképünk léptéke, a térképhez felhasznált domborzatmodell pontossága, és a saját precizitásunk, mert a helyenként sűrűn egymás mellett fekvő szintvonalak számolása nem mindig könnyű feladat
• mért értékek. Sokan túráznak okostelefonnal, illetve túragps-szel, melyek szintén képesek mutatni a megtett szintemelkedést
  • GPS alapú mérés. A legtöbb esetben, főleg telefonoknál, a gps szolgáltatja a magasságadatot. A GPS működési elve alapján a függőleges pozíció hibája nagyjából háromszorosa a vízszintes pozició hibánál. Ha tehát a jelenlegi helyzetünket 5 méteres pontossággal mutatja a készülék, akkor a magassági eltérésünk akár 15 méter is lehet.
  • barometrikus mérésen alapuló értékek. A készülék a légnyomásból következtet a magasságra: emelkedéskor a légnyomás csökken, kevesebb levegő van felettünk, a kevesebb levegőnek kisebb a nyomása. Pontos méréseket tesz lehetővé, viszont érzékeny az időjárás változására.
• digitális domborzatmodell, valamely távérzékeléssel létrehozott adatbázis, melyből egy adott pont magasságértékét lekérdezhetjük. Pontosságát befolyásolja a terep egyenetlensége, a rácsfelbontás, azaz a pixelek mérete, a függőleges felbontás és a feldolgozó algoritmus.

Szint vagy zaj?

Nézzük a gpsvisualizer példáját: egy teljesen sík területen sétálunk 100 métert, és öt méterenként rögzíti a gps a magasságunkat, és hol két méterrel magasabb, hol két méterrel alacsonyabb értéket rögzít. Ha összeadjuk az összes szintemelkedésünket, 20 métert kapunk, ami olyan, mintha egy hatemeletes házban lépcsőztünk volna a legfelső szintre. Ebben az esetben a szintemelkedés pusztán zaj, nem valós.

Adam Schneider https://gpsvisualizer.com